Vissza a Történetekhez
3 perc elolvasni

Túl sok fehérlisztből készült kenyeret és péksüteményt, az ajánlottnál kevesebb rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, ám az ajánlottnál több zsírt fogyasztanak a magyar gyerekek. Ezen felül a kicsik egyharmada üres gyomorral indul el az iskolába – derült ki Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Nestlé Hungária közös kutatásából.

A 2015-ös kutatás 4 és 10 év közötti budapesti és kecskeméti óvodás-iskolás gyerekek táplálkozási-, köztük reggelizési szokásait vizsgálta mintegy 800 főből álló reprezentatív minta segítségével. A felmérés eredményeiből kiolvasható, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az iskolába.

 

Miért a reggeli?

A szülők túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy milyen fontos az első étkezés szerepe abban, hogy a gyermekük kellő energiával töltődve birkózzon meg azokkal a szellemi és fizikai kihívásokkal, amit az óvoda és még inkább az iskola jelent. Az energiabevitel mellett pedig az egészséges táplálkozást is fontosnak tartják, legalábbis elméletben. A gyakorlat ugyanis mást mutat.

A gyerekek 43 százaléka fehérlisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a kicsik 16 százalékának reggelijében szerepelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt reggelente rendszeresen, további 30 százalékuk alkalmanként, tehát mintegy egyharmaduk reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gazdag élelmiszercsoportok.

A reggelit teljes mértékben kihagyók 26 százaléka időhiánnyal magyarázza, miért indul a gyerek üres gyomorral iskolába. Szintén népszerű válasz volt, hogy a gyerek azért nem reggelizik otthon, mert nem éhes. Az aggasztó adatokon csak a hétvége szépít némileg, ilyenkor többen reggeliznek, mint a rohanó hétköznapokon.

A reggelinek ideális esetben fedeznie kell a gyerekek szükséges napi energiabevitelének 20 százalékát. 

 

„Egy iskolás gyermek energiaszükséglete átlagosan 2200-2500 kcal naponta, ami megegyezik egy közepes mennyiségű fizikai munkát végző felnőttével. A mai gyerekek többsége akár napi 10 órát is távol tölt otthonától, hiszen iskolába, különórákra jár. Így a szülők a táplálkozási szempontból javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – csak keveset tudnak felügyelni. A reggeli azonban éppen ilyen. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyerekek életritmusához és szükségleteihez alkalmazkodva, nagy tápértékű reggelit állítsanak össze” – állítja Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ideális esetben a reggelinek fedeznie kellene a szükséges napi energiabevitel 20 százalékát. 

 

Miből túl sok, miből túl kevés

A reggelizés kihagyásán kívül egyéb kedvezőtlen táplálkozási minták is megjelennek a gyermekek étrendjében. A 7 és 10 év közötti gyerekek egynegyede kritikusan alacsony vízfogyasztónak tekinthető, de kisebb mértékben a 4 és 6 év közöttiek is érintettek – derül ki a kutatásból.

Ezen felül jellemző a túlzott zsírfogyasztás, ezen belül is a jótékony, többszörösen telítetlen zsírsavak alacsony arányú fogyasztása. A gyermekek egynegyedénél tapasztalható hiányos élelmi-rost fogyasztás, ami főként a fehér lisztből készült kenyerek és pékáruk, valamint a zöldségek és gyümölcsök hiányos fogyasztásából ered. A gyerekek sófogyasztása négyszerese az ajánlottnak, ami tovább növelheti a későbbi életkorokban kialakuló, szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A kalciumfelvétel nem elégséges, s ezt tovább rontja a nátrium és a foszfor igen nagy adagú, valamint a D-vitamin egyértelműen hiányos fogyasztása.

 

Felnőtt minta

A különböző élelmiszercsoportok fogyasztásának mintázata a felnőtt korosztályra jellemző képet mutat. Ilyen, helytelen szokások a fehér lisztből készült kenyereknek, pékáruknak az ajánlottnál jóval nagyobb, míg a tejtermékek kisebb fogyasztása, vagy a sovány felvágottak háttérbe szorulása a félzsírosakkal szemben.

„Sajnos az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek táplálkozása a felnőtt lakosság szokásainak jellemző hibáit tükrözi. Magyarországon minden harmadik iskolás gyermek reggelizés nélkül kezdi a napját, és az étrend összetétele sem megfelelő. Az elegendő tejtermék, a zöldségek és gyümölcsök, valamint teljes értékű gabonák hiányozó elemei egy átlagos étrendnek” – figyelmeztet Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé Hungária Kft. dietetikusa.

A kapott eredmények bizonyítják, hogy a gyermekek egészséges táplálkozásra és életmódra nevelése kiemelt jelentőségű, s ebben fontos szerepe van a szülők aktív közreműködésének, valamint a minden érintett – kormányzat, egészségügyi és oktatási intézmények, szakmai szervezetek, élelmiszer-ipari szereplők – bevonásával folyó, oktatási programoknak.