Sort by
Sort by

A bélflóra és annak egyensúlya

Bélflóra egyensúly

A bélflóra

A bélflóra kifejezés azon a tényen alapul, hogy a baktériumokat a tudomány korábban a növények birodalmának részeként kezelte. Ma az úgynevezett „bél mikrobiotáról, mikrobiomról” beszélünk. Ezalatt a tudósok a beleinkben élő mikroorganizmusok közösségét érti, melynek 99%-át baktériumok alkotják.

A gyomorban, a baktériumok „népsűrűsége”, vagyis a csíraszám igen alacsony, mivel a gyomorsav a legtöbb baktériumot elpusztítja. A vékonybél felső szakasza alig lakott baktériumok által, itt az emésztőenzimeké a főszerep: a táplálék lehető legkisebb egységekre aprítása által. Az így molekulákra bontott fehérje, zsír és szénhidrát a bélfalon keresztül a keringésünkbe kerül.  A vastagbél ezzel szemben azoknak a táplálék maradékoknak a hasznosításával foglalkozik, amiket a vékonybél nem tud feldolgozni. Teszi ezt az itt megtalálható – az immunrendszer számára nélkülözhetetlen - bélbaktériumokból álló bélflóra segítségével. Egyes ásványi anyagok felszívódása (pl. kalcium) kizárólag itt megy végbe, ezenkívül fontos zsírsavak és vitaminok is termelődnek a vastagbélben. 


Miből is áll a bélflóra?

A bélflóra összetétele ugyanolyan egyedi minden ember esetében, mint az ujjlenyomat. Ez egy törékeny ökoszisztéma, amelynek összetételét különböző tényezők befolyásolhatják, mint például az étrend, a stressz vagy gyógyszerszedés.  A korral, vagy egyes betegségek esetén a bélflóra gyakran instabilabbá válik, és a bélbaktériumok sokfélesége csökken. A mai napig, mintegy 1000 különböző baktériumtörzset azonosítottak a bélben. A jótékony bélbaktériumok közé tartoznak a lactobacillusok és bifidobaktériumok.

A baktériumok sokfélesége a bélben általában nagyon is kívánatos, maga a bél gondoskodik is arról, hogy ezt fenntartsa (pl. a vakbél féregnyúlvány által). Fontos tudni, hogy a bélflóra egyensúlya valójában azt jelenti, hogy a jótékony és a nemkívánatos baktériumok aránya megfelelő. A jótékony baktériumok szerepe egészségünk védelmében vitathatatlan, ugyanakkor nemkívánatos baktériumokra (kis mértékben) szintén szükségünk van ellenállóképességünk fenntartásához. Alacsony bakteriális sokféleség vagy a hasznos és nemkívánatos baktériumok egyensúlyának felborulása esetén a bélflóra zavaráról beszélünk.  Ilyen esetekben a cél a bélflóra egyensúlyának mielőbbi helyreállítása és a bélflóra támogatása oly módon, hogy az esetleges stressz, gyógyszeres kezelés, vagy az életkori sajátosságok ellenére a bélkomfort visszanyerhető legyen.

Ha a bélflóra egyensúlya felborul

A bélflóra egyensúlyának felborulása számos formában befolyásolhatja egészségét és a testi és lelki jóllétet, különösen akkor, ha ez az állapot hosszú ideig fennáll.
A bélflóra felborulásának jelei lehetnek:

  • Hasi fájdalom, teltségérzet
  • Puffadás, fokozott gázképződés 
  • Hasmenés
  • Székrekedés

De az immunrendszer védekezőképességének csökkenése, adott ételek iránti sóvárgás, fáradtság és egyes élelmiszer intoleranciák is összefüggésbe hozhatók a bélflóra állapotával. Ilyenkor mielőbb szükséges a bélflórát újra egyensúlyba hozni.

A következő két tünet valamelyikét tapasztalja: hasmenés vagy székrekedés? A hasmenésnek és a székrekedésnek számos oka lehet.  Első pillantásra úgy tűnik, hogy a két tünetben – a nyilvánvaló kellemetlenségen kívül - semmi közös nincs. Ha azonban arra gondolunk, hogy mindkettő a bélflóra megváltozására vezethető vissza, az összefüggés máris könnyebben érthető.

A bél fontos szerepet játszik a víz- és elektrolit (só) háztartás egyensúlyának szabályozásában: nagy mennyiségű folyadékot képes felszívni és kiválasztani. Amennyiben a bélflóra egyensúlyában zavar keletkezik, az a bél ezen funkcióira is komoly hatással lehet. Előfordulhat, hogy a bél túl sok vizet szív vissza a béltartalomból. Az eredmény: székrekedéses panaszok. Amennyiben a vastagbél már nem tudja megfelelően visszaszívni a vizet a béltartalomból, kellemetlen hasmenéses tünetek lépnek fel. 

Ahogy látható, a bélflóra egyensúlyának zavarával küzdő emberek esetén a székrekedés és a hasmenés tünetei igen gyakoriak. Ilyenkor mielőbb szükséges a bélflórát újra egyensúlyba hozni.

 
Tényezők, amelyek a bélflórát befolyásolhatják

A bélflóra összetételét és egyensúlyát különböző tényezők befolyásolják. Legjellemzőbbként azonosították a tudósok az étkezési szokásokat, a stresszt, mozgásszegény életmódot, illetve különféle gyógyszeres kezelések mellékhatásait. Az alábbi lista néhány olyan tényezőt mutat be, amelyek különösen hatással lehetnek a bélflórára:

  • hashajtó
  • alkohol
  • antibiotikumok
  • gyomorsav lekötők
  • az étrend megváltoztatása
  • tartósítószerek
  • állati zsiradékok
  • cukrok 


A fent felsorolt tényezők bármelyike nélkül is sérülhet azonban a bélflóra egyensúlya. Például akkor, ha a jótékony bélbaktériumok kevés tápanyaghoz jutnak. Amennyiben a jótékony bélbaktériumoknak nincs elegendő tápanyag utánpótlásuk, korlátozott mértékben lesznek képesek szaporodni és ellátni az emésztésben betöltött fontos szerepüket. A különböző baktériumfajoknak különböző tápanyagokra  van szükségük a növekedésükhöz. Míg a nemkívánatos baktériumokat a cukrok „tartják el”, addig a jótékony baktériumfajtáknak bizonyos típusú – ún. vízben oldódó – növényi rostokra van szükségük a fejlődéshez. A jótékony bélbaktériumok megfelelő táplálását tudatos táplálkozással (különösen zöldségek és gyümölcsök bevitelével) tudjuk biztosítani.