Sorry, you need to enable JavaScript to visit this website.
Reading Time:
2
Minute(S)

Olyan, mint egy háziállat. Szeretnünk kell, gondoskodnunk kell róla, és ez meghálálja magát.“

Azt túlzást lenne állítani, hogy Andrew Griffiths elérzékenyül, de széles mosoly terül el az arcán, ahogy a Nestlé fawdoni gyárának új részlegéről beszél.

Az általa említett „háziállat“ nem valami irodai cicus vagy az üzem melletti füvet legelő kecske. Andrew, a Nestlé UK környezetvédelmi fenntarthatóságért felelős vezetője egy anaerob lebontást végző növényről beszél, amely naponta több százezer liter folyékony hulladékot csendben átrágva alakítja azt zöld energiává.

Csokoládé leves

Az észak-kelet Angliában található üzem gyártja a Nestlé legismertebb édesség márkáit a Rolost és a Fruit Pastillest. Az édességgyártás elkerülhetetlenül hulladékkibocsátással jár. A vezetők arra kerestek megoldást, hogy miként lehetne újrahasznosítani a hulladékot ahelyett, hogy kidobják, és ekkor fordultak egy több száz éves eljárás, az anaerob lebontás felé.

 

Az üzem elsődlegesen a gyártásból származó folyékony hulladékot kezeli. Emellett az étkezési célra alkalmatlan, selejt csokoládét és más édességet, valamint a maradékokat, például a keményítőt és cukrot apróra törik. A belőlük készült keveréket ezt követően az üzem tisztítási folyamatából származó szennyvízzel összekeverve készül el a „csokoládé leves“ (ami egyáltalán nem olyan finom, amilyennek hangzik).

Ezután a „leves“ egy légmentesen záródó tartályba kerül. A tartályon belül megy végbe az anaerob lebomlás, melynek során a baktériumok természetes úton lebontják a biodegradálható anyagokat. Pont ezért tekint Andrew Griffiths a baktériumokra, mint háziállatra: élő organizmusok ezek, preferenciákkal, illetve dolgokkal, amiket szeretnek, és amiket nem.

Elég nyugtalanok, ha hirtelen megváltozik az étrendjük. Növekednek és fejlődnek, ahogy múlik az idő.

A mezőgazdaságban már évszázadok óta használják ezt az eljárást, de a fawdoni rendszer különlegessége, hogy sokkal gyorsabban dolgozza fel a folyékony hulladékot.

Hulladékból meleget

Az anaerob bomlás során biogáz, azaz metánt tartalmazó megújuló tüzelőanyag keletkezik. A Fawdonban termelt biogázból annyi energiát lehet előállítani, amely a létesítmény energiaszükségletének 5-8%-át fedezi.

Az energiatermelés mellett a baktériumok a gyárból kilépő szennyvíz tisztításában is szerepet játszanak.

Nagyszerű esély ez a hulladékkibocsátásunk és ezzel a környezeti lábnyomunk csökkentésére – mondta Andrew Griffiths.

Bár az alapelv egyszerű, a biogáz rendszer megfelelő megvalósítása pénz- és időigényes volt. A létesítményben három hónapig tartott a próbaüzem a végleges anaerob iszapkezelő kisebb változatával.

Bár a 4,7 millió svájci frank értékű fawdoni beruházást nem nevezhetjük olcsónak, az általa megvalósított költségmegtakarítás azt mutatja, hogy a rendszer gazdaságilag életképes.

Hulladékmentes üzem

A fawdoni csak egy a Nestlé számos hasonló projektje közül.

A társaság nemrégiben kis méretű anaerob iszapkezelővel látta el a panamai állattenyésztőket. A kis üzemekben állati hulladékból előállított biogázt főzésre és folyékony trágyához használják. A gazdáknak így immár nem kell fával tüzelniük, melynek következtében a környező területek erdőirtásának a mértéke is csökken.

A Nestlé hasonló projekteket indított útjára az együttműködő farmerekkel többek között Kínában, Mexikóban és Pakisztánban.

Ez csak néhány példája annak a törekvésnek, melynek értelmében a Nestlé 2020-ig minden gyártóegységében nulla hulladék-kibocsátást igyekszik megvalósítani.

Emberi reakció

Andrew Griffiths számára a „zéró hulladék” projekt egyik váratlan eredménye a kezdeményezés dolgozókra tett hatása. Ahogy látták, hogy az üzemi hulladék energiává alakul, mindenki elkezdett azon gondolkodni, hogy mit tehetne még a saját területén ez ügyben.

 

Ez katalizátorként hatott mindenkire az üzemben, s így az emberek többet tudnak mindarról, amit a környezeti lábnyomunk csökkentéséért teszünk.

Bár a baktériumok apró élőlények, mégis hatalmas eredményekkel járulhatnak hozzá az energiafogyasztás csökkentéséhez, a hulladékkezeléséhez, sőt az emberek szemléletformálásához.