Sort by
Sort by

Problémák az első 1000 nap táplálkozásában

Problémák az első 1000 nap táplálkozásában

A megfelelő egészségi mutatók és életminőség eléréséhez az élet első, ezer napja meghatározó. A 0-3 éves kisgyermeket nevelő édesanyák saját bevallásuk szerint nagyon odafigyelnek arra, hogy mit adnak enni csemetéjüknek. 83 százalékuk például igyekszik elkerülni a mesterséges ízfokozókat, 74 százalékuk pedig a tartósítószereket. Népszerűek az édesanyák körében a bio élelmiszerek is.

Azonban a gyermekek tápanyag ellátottság vizsgálatának eredményei azt jelzik, hogy hiába figyelnek erre az édesanyák, a gyerekek jó részénél sokkal magasabb az energiabevitel már ebben az időszakban is, mint amennyi szükséges lenne – derül ki abból a friss reprezentatív kutatásból, amelyet iparági összefogás keretében valósított meg a Nestlé Hungária Kft., a Numil Kft., a TNS-Hoffmann Kft., a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) valamint a NutriComp Bt

A kutatásban kétszáztizenkilenc, a gyermekét kizárólag szoptatással tápláló édesanya, kilencvenhét 0-6 hónapos és kétszázhúsz 4-12 hónapos csecsemő, valamint négyszáztizenegy 12-36 hónapos kisded adatai kerültek feldolgozásra. A túlsúly és az elhízás az édesanyák 38,4%-ánál, míg a 2-3 évesek 6,5%-ánál volt kimutatható. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint alapvetően három tényező játszik szerepet a gyermekkori elhízás kialakulásában:

 

  • • túlsúlyos anya,
  • • nagy születési testtömeg,
  • • gyors növekedés az első tizenkét hónapban.

 

A szakértők egyetértenek abban, hogy a születés előtti és utáni szakaszok a legfontosabbak a későbbi elhízás programozása szempontjából.

A szülők és gyermekek testtömeg indexe között nem találtunk összefüggést, azonban pozitív összefüggés mutatható ki a gyermekek szülei - apa és anya - egymáshoz viszonyított BMI-értékei között.

Ez a megállapítás azt mutatja, hogy ebben a korai életszakaszban (0-3 év) a vizsgált népességben még nem jellemző, hogy a nagy BMI-jű szülők gyermekei is túlsúlyosak, illetve elhízottak lennének, azonban az látható, hogy a szülőpár egyik tagjának nagy BMI-értéke a másik szülő nagy BMI-értékével gyakran együtt jár.

Ebben az életkorban a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérje létfontosságú. Az újszülöttek első számú táplálékforrása az anyatej, amely a gyermek fejlődéséhez tökéletes összetételben tartalmazza a mikro- és makrotápanyagokat. Ezért amíg a csecsemő kizárólag anyatejet kap, nem jelentkeznek problémák. Ha azonban valamilyen okból nincs lehetősége az édesanyáknak szoptatni, arra kell törekedniük, hogy az anyatej fehérjetartalmát legjobban megközelítő, a tehéntejnél alacsonyabb fehérjetartalommal rendelkező pótlást adják a gyerekeknek. A felmérés szerint hazánkban a 0-12 hónapos babák fele anyatejet kap, és 12-24 hónapos kor között is még negyedüket szoptatja az édesanyja. Egy éves kortól az anyatej kiegészítésére tehéntej helyett inkább a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabb junior tejitalokat isszák a gyerekek. 12-24 hónapos korban 21, míg 25-36 hónaposan 11 százalékuk fogyaszt ilyen terméket.

A táplálási magatartás felmérése során kiderült, hogy 0-3 éves korú gyermekek édesanyáinak többsége leginkább arra figyel, hogy ne adjon mesterséges ízfokozót (83%) és tartósítószert (74%), ellenben többségük sok rostos élelmiszert ad gyermekének (77%). A biopiacon való vásárlás is mérsékelten jellemző körükben (15%).

Amennyiben a szülők tápláláshoz fűződő attitűdjeit korcsoportos bontásban tekintjük át, elmondható, hogy a 4-12 hónapos vagy még kisebb csecsemőknél figyelnek leginkább az édesanyák arra, hogy tartózkodjanak a mesterséges ízfokozóktól és tartósítószerektől. A 12-36 hónapos gyermekek esetén az édesanyák engedékenyebbek a cukrozott italok és a fűszeresebb, sósabb ételek fogyasztását illetően, mint kisebb korú gyermekeknél.

Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a köznapi szóhasználatban gyakran elhangzó, a tudatos szülőségre utaló táplálási jellemzők a gyermekek egyéves koráig valóban megtalálhatók a vizsgált csoportoknál, azonban az első születésnap után ezeknek a jelentősége csökken, a „babakosztról” áttérnek a gyermekek a felnőtti étkezés jellemző hibáit magában hordozó, általános, vegyes táplálkozásra.

A jelen kutatás eredményei egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy a csecsemők és kisdedek mennyiségi és minőségi táplálására sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a túlsúly és az elhízás megelőzése érdekében.” – mondta el Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke. „Nagy a felelőssége a szakmai szervezeteknek, orvosoknak, védőnőknek, dietetikusoknak abban, hogy a tudomány által megfogalmazott hiteles információkat eljuttassák az édesanyák számára.