Sort results by
Sort results by

A teljesértékű gabonák alapvető fontosságúak az egészséges és fenntartható táplálkozáshoz

Kutatások szerint az emberek teljes értékű gabonafogyasztása jóval a javasolt szint alatt van, az egészségi állapotra gyakorolt számos előnye ellenére is. Becslések szerint, világviszonylatban a teljes értékű gabona napi javasolt beviteli értékének alig ¼-ét fogyasztjuk (1).
Teljesértékű gabona

A World Wildlife alap legújabb kutatásai szerint a „planetary diet”, vagyis a bolygónk szempontjából is fenntartható étrend akár 46%-kal csökkentheti az állatvilág pusztulását, megállíthatja az erdőirtást, és 30%-kal csökkentheti a mezőgazdasági termelés következtében kialakuló üvegházhatású gázok kibocsátását (2). Ezt az étrendet a gazdag teljes értékű gabona, zöldség-és gyümölcs fogyasztásban, ill. kevesebb cukor, zsiradék és hús fogyasztás jellemzi (3).  

Miért jó teljes értékű gabonát és abból készült termékeket fogyasztani? 


A teljes értékű gabonák magas rosttartalmuknak köszönhetően fokozzák a telítettségérzést, lassabban szívódnak fel, így fogyasztásukat követően nem csak tovább tart a jóllakottság érzés, hanem a vércukorszint is egyenletesebben emelkedik meg. Szintén rosttartalmuknak köszönhetően, megfelelő folyadékbevitel mellett történő fogyasztásuk pozitív hatással van az emésztésre. 

Célunk a teljes értékű gabonák fogyasztásának növelése


A Teljes Értékű Gabona Világnapján a Cereal Partners Worldwide (CPW), a Nestlé Breakfast Cereals és a General Mills közös vállalata a teljes értékű gabonák egészséges, fenntartható élelmiszerrendszerben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet, és kéri a kormányokat, hogy élelmiszer- és táplálkozási politikájukban helyezzék előtérbe a teljes értékű gabonák fogyasztását ösztönző intézkedéseket.

A kezdeményezés egyértelműen mutatja cégünk célját, mely a táplálóbb reggeli kialakítására irányul, és összhangban van 2020-as vállalásainkkal, miszerint a gyerekeknek szánt gabonapelyheink több mint 99%-ának fő összetevője a teljes értékű gabona, és minden gyermekeknek szánt termékünk adagonként minimum 8g teljes értékű gabonát tartalmaz. 

"A teljes értékű gabona egészségre gyakorolt pozitív hatása bizonyított. Számos tapasztalat mutatja, hogy az olyan egyszerű lépések, mint az oktatási kampányok és a teljes értékű gabonák előnyeire vonatkozó egyértelmű információk kommunikálása valódi változást hozhatnak a fogyasztói szokásokban, így az emberek egészségi állapotában is. Szeretnénk támogatni az élelmiszeripari szereplőket és a kormányokat annak érdekében, hogy a teljes értékű gabona fogyasztás világszerte az étrend fontos pillére legyen." – mondta David Clark, a CPW vezérigazgatója.


A „Teljes Értékű Gabona Kezdeményezés” (Whole Grain Initiative) 50 tagszervezetének támogatásával arra kéri a kormányokat, hogy hozzanak olyan szakpolitikai intézkedéseket, amelyek segítenek az embereknek megérteni a teljes értékű gabonák fogyasztásának előnyeit és ösztönzik annak fogyasztását. A három javasolt intézkedés a következő:

  • Egyértelmű étrendre vonatkozó irányelvek, amelyek hangsúlyozzák a teljes értékű gabonák és abból készült termékek fontosságát.
  • Olyan csomagolási címkék bevezetése, melyek egyértelmű mutatják a termék teljes kiőrlésű gabona tartalmát.
  • Oktatási és marketingkampányok a teljes értékű gabonák fogyasztásának előnyeiről.


Patrizia Fracassi, a FAO Vezető Táplálkozási és Élelmiszeripari igazgatója hozzátette: „Fontos, hogy gyorsan cselekedjünk. Kutatások igazolják, hogy a teljes értékű gabonafogyasztás egészségi állapotunkra gyakorolt pozitív hatása mellett a bolygónk védelméhez is hozzájárul. Napi 50 g teljes értékű gabona fogyasztása 24% -kal csökkentheti a halálozás kockázatát (4), ennek ellenére az emberek kevesebb mint 50%-a fogyaszt ennyit."

 

Források:

(1) https://www.eurekalert.org/pub_releases/2019-04/tl-tlg040219.php (29g average intake per day, compared with 125g recommended per day)
(2) WWF (2020). Bending the Curve: The Restorative Power of Planet-Based Diets. Loken, B. et al. WWF, Gland, Switzerland
(3) https://www.worldwildlife.org/stories/eating-for-our-planet
(4) Afshin, A., Sur, P. J., Fay, K. A., Cornaby, L., Ferrara, G., Salama, J. S., Abebe, Z. (2019). Health effects of dietary risks in 195 countries, 1990–2017: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2017. The Lancet, 393(10184), 1958-1972