A kisállatok szerető társaink és családtagjaink, ezért rendkívül fontos, hogy ne csak örömüket leljék a kapott eledelben, hanem az valóban jót is tegyen nekik.
Az állateledel gyártással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amiről mindenképp érdemes beszélni.
A Nestlé Purina szakemberei elmondhatják, hogy szakértői szinten ismerik a kisállatok tápanyagszükségletét, és elkötelezetten dolgoznak olyan receptúrák kifejlesztésén, amelyek mind az állatok egészségének, jóllétének és élettartamának, mind az ízlelőbimbóiknak a javát szolgálják.
Tévhit 1 - A gyári eledelek a rossz minőségű, máshol már nem felhasználható hulladék élelmiszerből, élelmiszer alapanyagokból készülnek...
...ennél fogva nem fedezik a kutyák és macskák igényeit.
Az állateledel gyártásnak is megvannak a maga szigorú szabályai mind az alapanyagokra, mind a gyártástechnológiára és higiéniára vonatkozóan. A megfelelő összetételű eledel receptúrájának összeállítását az Európai Állateledelgyártók Szövetsége (fediaf.org) az aktuális tudományos eredmények alapján segíti és szabályozza, a nemzeti állategészségügyi hatóság pedig rendszeresen ellenőrzi mind a gyártóhelyeket, mind a termékeket.
Az eledelgyártók többsége ugyanazt a minőségi kategóriájú alapanyagot vásárolja az állateledel gyártáshoz, mint az emberi élelmiszer gyártáshoz, az ellenőrzési protokoll is ugyanannyi lépcsőből és szabályok szerint áll össze. Természetesen a felhasznált anyagok köre a két iparágban részben különbözik, ahogyan az emberek és a háziállatok igényei is különböznek. Ezek mellett egy felelős vállalat ma már nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, nem csak a csomogolóanyagok, hanem a felhasznált alapanyagok tekintetében is.
Tévhit 2 - A gyári eledelek tartalmaznak csirkét, amire a kutyák és macskák többsége allergiás.
Az állategészségügyi statisztikák szerint az állattartók által „csirkeallergiásnak” ítélt állatok közel 70%-ának panaszait nem a csirke fehérje allergia, hanem egyéb kórokok okozzák. Ehhez járul hozzá, hogy a szakmailag a megfelelő vizsgálatokkal igazolt táplálékallergiák a feltételezetten allergiás eredetű megbetegedéseknek még mindig csak nagyjából a felét teszik ki.
Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a leggyakrabban alkalmazott alapanyag esetében a statisztikai törvényszerűségek miatt az érzékenység is gyakoribb lesz, erre jó példa, hogy a nemzetközi statisztikákat nézve a csirke fehérje csak a 4. helyen kullog pl. kutya esetében, a listát a marhahús vezeti, igazodva az etetési trendekhez.
Ne felejtsük el, hogy a baromfi hús a legkönnyebben emészthető, ideális összetételű (fehérjék aminosavösszetétele, zsírtartalom stb.) húsfajta, ezért gyakran választott alapanyaga a kölyök eledeleknek vagy az idős állatok számára készült eledeleknek is, hiszen ezekben az esetekben a könnyű emészthetőség és a jó értékesülés elengedhetetlenül fontos tényező - és egészséges állatok esetében ugyanakkora eséllyel vált ki táplálékallergiát, mint bármelyik más fehérjeforrás.
Tévhit 3 - Minél magasabb a táp hústartama, annál jobb
Kedvtelésből tartott állatainknak nem hús igénye, hanem jól definiált fehérje-, és azon belül is aminosav igénye van. A húsfélék átlagos fehérjetartalma 17-21%, ezért a húsevők élettani igényeinek kielégítéséhez ez mindenképp kiegészítésre szorul.
Jelen pillanatban nincs olyan állati eredetű fehérjeforrás, amely a megfelelő előkészítési folyamat során a fogyasztás pillanatában minden igényt kielégítene, vagyis könnyen emészthető, jól felszívódó, jó biológiai értékesülésű és teljes aminosavgarnitúrával rendelkező lenne, megfelelő fehérjetartalommal. Vagyis nem a felhasznált hús mennyisége, hanem a kész termékben található fehérje fentiek szerinti minősége dönti el, hogy az adott eledel jó-e vagy nem. Ugyanakkor mivel kedvenceink sem egyformák, ami az egyiküknek jó - mert jól hasznosítja - az a másiknak nem biztos, hogy optimális, nem beszélve az egyedi táplálási igényekről, sajátosságokról, egészségi állapotról.