Az innováció a jövő élelmezésének alapja

To Press Releases listokt. 21, 2016

Széleskörű szakmai összefogással, a fogyasztók egészségtudatos gondolkodásának fejlesztésével és a legújabb technológia és a táplálkozástudomány találkozásával nyílhat esély arra, hogy egészségesebb legyen a társadalom Magyarországon. Az idén 150 éves Nestlé által életre hívott Food4Talk konferencia résztvevői a piaci szereplők, az iparági és civil szervezetek, valamint a kormányzat összefogásától remélik az áttörést az egészségtudatos táplálkozás elterjedésében.

 

A konferenciát megnyitó beszédében Jean Grunenwald, a Nestlé Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy vezető élelmiszeripari vállalatként a Nestlé együttműködik más vállalatokkal, iparági-, szakmai szervezetekkel és kormányzati szervekkel is, hogy közösen találjanak megoldásokat a Magyarországot érintő népegészségügyi kihívásokra. A Nestlé jövőbemutató vállalásokat tett a termékfejlesztés, a tájékoztatás, a kutatás és az oktatás területén és elsőként csatlakozott az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) „Együtt a fogyasztókért” kezdeményezéséhez, amelynek köszönhetően iparági szinten csökkenhet a só-, cukor- és bizonyos típusú zsírok mennyisége a feldolgozott élelmiszerekben.

Meggyőződésem, hogy hosszú távon egy vállalat kizárólag akkor lehet sikeres, ha képes értéket teremteni a helyi közösségek és a társadalom egésze számára” – mondta Jean Grunenwald.

Dr. Jörg Spieldenner, a Nestlé Kutató Központ táplálkozás és népegészségügyi részlegének vezetője előadásában bemutatta, hogy miként tud hozzájárulni egy élelmiszergyártó vállalat korunk táplálkozási kihívásainak megoldásához. „Először meg kell értenünk, milyen táplálkozási problémákkal küzdenek a fogyasztók a különböző országokban, hogy ezekre vállalásokat tehessünk, majd a vállalások alapján termékfejlesztéseket valósítsunk meg” – hangsúlyozta. A Nestlé Kutató Központja egy egyedülálló tápanyagprofilozó rendszert is kidolgozott a nemzetközi táplálkozási ajánlások alapján, amelynek segítségével minden polcra kerülő termék tápanyagtartalmát szabályozza. 2015-ben 8041 termék összetétele változott meg globális szinten, ennek köszönhetően pedig 18 ezer tonna cukorral kevesebbet használtak fel a vállalat üzemeiben. Magyarországon például megjelent az új, cukorcsökkentett Nesquik kakaó ital, amelynek cukortartalmát 50 százalékkal csökkentették, illetve a kiegyensúlyozott táplálkozás jegyében változtatták meg a teljes reggelizőpehely-szortiment összetételét is.

 

A szakemberek területenként eltérő problémákkal találkoznak a gyermekek táplálkozása terén: míg Indiában a fél és 2 éves kor közötti gyerekek fele vashiányos vérszegénységtől szenved, így fortifikációra van szükség, Európa legtöbb országában az elhízás, a túlzott só-, cukor- és zsírbevitel jelentenek kockázati tényezőt, így ezek csökkentése szükséges. A táplálékbeviteli felmérések eredményei segítik a szakembereket, hogy az adott társadalom problémáira megoldást kínáló fejlesztési terveket lehessen összeállítani és megvalósítani. A fejlesztések számos esetben innovatív megoldások feltárását jelentik, így az új kihívások jelentős kutatómunkát igényelnek. Ha a jövőt tekintjük, akkor a személyre szabott táplálás és a nutrigenomika tudománya kerül előtérbe a Nestlé globális terveiben, amely arra keresi a választ, hogy hogyan befolyásolja az édesanya táplálkozása a gyermek fejlődését a magzati korban, illetve milyen összefüggések vannak az ember génállománya és ideális étrendje között.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke ipartörténeti elemzésében rámutatott, hogy az élelmiszeripar fejlődésével jelentősen megnőtt a távolság az élelmiszer előállítási és fogyasztási helye között, ez pedig növekvő bizalmatlanságot szült a fogyasztók oldalán. Ennek helyreállítása közös érdek.

A fogyasztói igények összetettek: az élelmiszer összetevői és gyártási folyamata legyen átlátható, a termék legyen friss, de hosszan elálljon, előállításának módja legyen etikus, elégítsen ki rétegigényeket (bio, vegán stb.), legyen biztonságos és persze olcsó. Az iparágnak edukálnia kell a fogyasztót, akár szembe kell menni a közösségi médiában virálisan terjedő tévhitekkel is. Emellett a fogyasztók igényeinek, egészségi állapotának megfelelően kell fejlesztenie a termékeket.

A 21. században szinte naponta jön ki egy újabb modern technológiai megoldás, a fejlődés gyors és állandó. Ezért és az egyre összetettebb fogyasztói és társadalmi igények miatt csak egy gyorsan reagálni képes, korszerű, ipari méretekben történő élelmiszer-előállítás biztosíthatja az élelmiszerellátást” – mondta Éder Tamás, aki szerint a magyar élelmiszeripar sikere érdekében a gazdaságpolitikai döntéshozóknak és az ágazat szereplőinek aktív együttműködésére van szükség.

 

Dr. Fazekas Ildikó, a TÉT Platform Egyesület elnöke a legfrissebb, reprezentatív mintán végzett kutatási eredményeiket* mutatta be előadásában. Kiemelte, hogy bár a magyarok túlnyomó többsége tájékozottnak tartja magát táplálkozási kérdésekben, olyan alapvető információknak sincsenek birtokában, mint, hogy mennyi kalóriára van szüksége naponta. Ezzel párhuzamosan nagyon magas azok aránya, akik bevallásuk szerint egészséges vagy részben egészséges életmódot élnek, ugyanakkor a magyarok bő egyharmada egy évnél régebben mérte legutóbb a súlyát, közel háromnegyedük a vércukorszintjét és 83 százalékuk a koleszterinszintjét. Szintén megdöbbentő adat, hogy a magukat tájékozottnak mondók az átlagnál nagyobb arányban értenek egyet olyan hamis állításokkal, mint, hogy a tartós tejekben sok az adalékanyag, vagy, hogy ezek rákot okoznak. Tájékozottságnak a kutatás alapján tehát az egyszerű és téves állítások mélyebb ismeretét kell tekinteni - állítja Fazekas Ildikó.

Ennek ellenére a TÉT Platform Egyesület elnöke szerint észrevehetők pozitív szemléletbeli változások, hiszen az emberek áldozatokat hoznak az egészséges életmód érdekében, és ez legtöbbször a táplálkozásuk változtatását jelenti.

Bár az élelmiszerek címkéjét az emberek átlagosan mindössze 0,1 másodpercig nézik a bevásárlás során, növekszik a csomagoláson található információkat elolvasó emberek száma. „A címkén található információk segítségével könnyen összeállítható egy kiegyensúlyozott étrend, azonban az adatok értelmezéséhez segítséget kell nyújtani a fogyasztóknak, ebben pedig nagy szerep juthat a közösségi médiának és a mobil megoldásoknak” – hangsúlyozta Dr. Fazekas Ildikó.

 

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a science fiction világa abban segít, hogy kitolja a határainkat. Az étkezés jövőjét is sokszor tárgyalta már az irodalom és filmművészet. A science fiction-ből időközben valóság lett az egészségügyön kívüli iparágakban erre példa az önműködő autó. Ugyanez a trend figyelhető meg az orvoslásban is, megjelentek az orvosi műszereket szállító drónok, 3D nyomtatás, személyre szabott gyógyászat, kiterjesztett és virtuális valóság az oktatásban és az otthon használható szenzorok is. Immáron szinte életmódunk bármely paraméterét mérni tudjuk, így nem maradhat ki az étkezés sem. Jelenleg, nem tudjuk, mit eszünk, mit és mennyit lenne érdemes ennünk. Napjainkban nem elképzelhetetlen, hogy megvalósuljon a genetikai adottságoknak megfelelő személyes étrend. A változást hozó technológiák ebben segítenek az ételnyomtatástól és ételszkennerektől a minden tápanyagot tartalmazó italokig. Ha pedig már minden eszköz rendelkezésre áll és átadtuk a döntéshez a szükséges és hiteles információkat, akkor még hátra van az egyén felelőssége és feladata, hogy változtasson étkezésén.

A változást hozó technológiák ebben segítenek. „Az új kihívás számunkra az lesz, hogy ha megadtunk minden digitális és szakmai segítséget, akkor meg tudjuk-e őrizni az étkezés kulturális szerepét a mindennapokban a technológiai fejlődés mellett. És vajon hogyan tudunk hatással lenni arra, hogy az emberek a saját érdekükben hozzák meg a szükséges döntéseket és legyenek nyitottak a változásra

 

Az előadások legfontosabb tanulsága, hogy a döntés mindig az egyén kezében van, azonban a szabályozóknak, a piaci szereplőknek és a szervezeteknek segíteniük kell a fogyasztókat, hogy proaktívvá váljanak, használják a megfelelő eszközöket, információkat, majd döntsenek önállóan.

"A technológia nem változtatja meg a táplálkozásunkat, azt csak az egyén teheti meg, a döntésben pedig segít a technológia" - mondta Dr. Meskó Bertalan.

 

Sajtóinformáció: Benes Beáta

*Táplálkozási ismeretek felmérés - Tét Platform – GfK 2016.